Bocsánatkérő levél, megnyugtató válasz és eltompított kétségek, nagymosolyok és puha takarók alatt didergés. Meg vagyok fázva, fáj a hasam, és kb annyi életkedvem van, mint egy kivasalt zombinak:S Mindjárt indulok a Kedvesékhez nagycsaládos ebédre, de előbb még tanulok picit, mert néha az sem árt, ezekben a visszaszámolós időkben meg főleg nem.
Aeons of desolation...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése